Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró Májusok
A Sohsem-Nyugvás szent nevében.
Rózsás köd az agyunkra úgy száll
S úgy fűt a megvadulás heve,
Mint a régi, szent kamasz-jussnál.
Olyanok s még szebbek a tervek,
Mint diák-vágyak bús korán,
Ám telt-begyübbek a szerelmek.
Mert a Májusok visszajárnak
S nem ifjú vágyé való ízük,
De ki túl van laktán a Nyárnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelemhez Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Vágy Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Nő van mellettem Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Vágy Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó...
» Koldus Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Ha láttad volna... Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Egy nap meg egy éj Egy nap meg egy éj, mit a mámor adott,...
|