|
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját,
óh, gyász edénye, óh, fenséges hallgatagság,
csak szívem heviti, szépségem, ha kerűlsz,
csak szívem, éjeim dísze, hogy menekűlsz
s mind gúnyosabban és mind messzebre taszítasz
attól, mi végtelen, ami kék, ami vígasz.
Támadni készülök, s mint dögre kukacok
láb-nélküli raja, rohamra indulok,
s szeretlek, óh, te vad, te könyörtelen állat,
szépítő fagyodért csak még jobban imádlak!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyere drága, ülj le mellém,
Gyere drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Álmomban
Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve...
» Marasztanálak, májusom
Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
|
