Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
– Ha egy reggel nem kelne fel a Nap,
akkor volnék csak boldogtalanabb.
De ebbe az irtózatos sötétbe
belesütne emléked égi fénye,
s mint a vakond a sűrű föld alatt,
elindulnék, hogy megtaláljalak.
S mi volna, hogyha megtudnám: szeretsz?
Megírnám, hagyj el s felejts el hamar,
mert különben sóbálvánnyá meredsz.
Két szív közül mindég csak egy szeresse
a másikat; ha elmegy, ne keresse:
a kölcsönös szerelem szörnyen éget,
kettős önzése pusztító enyészet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ősz Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Egy hölgyhöz Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
» A szerelmeseket óvják A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
» A csillagok szerelme A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre...
» Feljöttek már Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
» A mindenség szerelme Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Találkozás Szeretem a téli éjszakákat,
A síri csendet, a...
|