Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
– Ha egy reggel nem kelne fel a Nap,
akkor volnék csak boldogtalanabb.
De ebbe az irtózatos sötétbe
belesütne emléked égi fénye,
s mint a vakond a sűrű föld alatt,
elindulnék, hogy megtaláljalak.
S mi volna, hogyha megtudnám: szeretsz?
Megírnám, hagyj el s felejts el hamar,
mert különben sóbálvánnyá meredsz.
Két szív közül mindég csak egy szeresse
a másikat; ha elmegy, ne keresse:
a kölcsönös szerelem szörnyen éget,
kettős önzése pusztító enyészet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szilvafa Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák...
» Sonett - egy sanszonett-ről Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» Ha szomorú... Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Szerelmeslevél Csend van, a lomb közt fényküllő remeg,
lidérc...
» Őszülő erdők rettegése Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben,...
» Szerelmes levél A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Szerelemvágy Szeretnék már szeretni újolag...
Mit ér a kert,...
|