|
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
– Ha egy reggel nem kelne fel a Nap,
akkor volnék csak boldogtalanabb.
De ebbe az irtózatos sötétbe
belesütne emléked égi fénye,
s mint a vakond a sűrű föld alatt,
elindulnék, hogy megtaláljalak.
S mi volna, hogyha megtudnám: szeretsz?
Megírnám, hagyj el s felejts el hamar,
mert különben sóbálvánnyá meredsz.
Két szív közül mindég csak egy szeresse
a másikat; ha elmegy, ne keresse:
a kölcsönös szerelem szörnyen éget,
kettős önzése pusztító enyészet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó ne sirasd Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Tele van a kert virággal... Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Egy szőke leánynak Lányka téged úgy kisérjen
A szerencse...
» Gyere drága, ülj le mellém, Gyere drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe...
» Csak ez A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Vilma könyvéből Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
» Napszakokba és szerelembe Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
|