Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
– Ha egy reggel nem kelne fel a Nap,
akkor volnék csak boldogtalanabb.
De ebbe az irtózatos sötétbe
belesütne emléked égi fénye,
s mint a vakond a sűrű föld alatt,
elindulnék, hogy megtaláljalak.
S mi volna, hogyha megtudnám: szeretsz?
Megírnám, hagyj el s felejts el hamar,
mert különben sóbálvánnyá meredsz.
Két szív közül mindég csak egy szeresse
a másikat; ha elmegy, ne keresse:
a kölcsönös szerelem szörnyen éget,
kettős önzése pusztító enyészet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem élek én tovább Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a...
» Emlékszel-e? Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Egy nap meg egy éj Egy nap meg egy éj, mit a mámor adott,...
» Korszerűtlen ének Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» A bátortalan szerelmes Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
» Szerelem Szerelem...
Te bűvös arcú tündér!
Kinek...
» Elmentél harminc éve Elmentél harminc éve és még mindig szeretlek.
Em...
|