|
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress, szeress!
Kezed simítsa lágyan a hajam,
Szelíden, gyöngén, hosszasan.
Nem sok, ami időmből hátra van.
A rózsák útja már virágtalan,
Szeress, szeress!
Győzelmes fényét veszti már nyaram,
Felhőtlen kékje gyorsan oda van...
Már a rózsák útja virágtalan.
Jön a sötétség, szine bár arany,
Szeress, szeress!
Az alkonynak csodás, mély pírja van,
Az éj sötétje mégis ott fogan...
Jönnek a felhők, szinük bár arany.
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress, szeress!
Már a rózsák útja virágtalan,
Jön a sötétség, szine bár arany...
Simítsd, simítsd hát lágyan a hajam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó szerelem csak is teveled
Ó szerelem csak is te veled.
Mert te vagy az...
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Beszélő boldogság
Beszélni kell most énnekem. Szeretnek.
Szeretnek...
» Akarsz-e Indiákba jönni Marym?
Akarsz-e Indiákba jönni, Marym,
s elhagyni...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Ajándék
Ajkamba szállott pirosló vérem,
Hogy közelgő...
» A legszentebb csók
Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
» Bárhová nézek
Bárhová nézek,
mindenütt Te vagy
Szívemben...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» A nóta vége
Azt mondod: rossz volt, megveted,
Találsz te...
» Szavak
Szavak,
melyekben szívünk egykor – pőre,...
|
