|
Engemet eljegyzett a Szép,
Egy nyári hajnalon magának.
Titkos, szomorú menyasszonyának -
Mátka-csókja a homlokomon ég.
Ó be szomorú ez az én mátkaságom.
Fut-fut előlem hűtlen jegyesem,
S én bolygok s lába nyomát keresem
Gyűlölöm és áldom. Átkozom s kívánom.
Csalogat engem az én hűtlen mátkám
A bújósdizó, ifju Szép.
Néha felbukkan, előmbe lép,
Valamelyik útfordulónál várt rám.
Megfüröszt tiszta, ujjongó gyönyörben,
Aztán vígan illan tova.
Akit ő egyszer homlokon csókolt
Átkozhatja, bánhatja sírva:
De hűtlen nem lehet soha.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Warum
Nincs szavam, édesem,
pedig be bőven...
» Sohasem
Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Szeretem
Szeretem az égnek csillagtáborát.
Szeretem a...
» Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem...
» Te Ő Én
Te csak a piruló hajnalt imádod, magam
az éjt...
» A szolgalegény
Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de...
» Csontig meztelen
A homlokod már egész meztelen
s szemed két...
» Ködös este
Köd előttem, köd utánam...
Láthatatlan...
|
