|
Próbálgatom, tanulgatom,
Hogy ne szeresselek nagyon.
Félelmesek a viharok,
S én romló törzsű fa vagyok.
S minden nagy érzés új gyökér,
Mely földbe köt, ha mélyet ér.
Magam hullásra készítem,
gyökereimet gyengítem:
Ha a viharban dőlni kell,
fogódzás nélkül dőljek el.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hazug vagy nyár
Hazug vagy nyár.
Hazug a fényed, lombod,...
» Kérdések
Miért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
Aki...
» Elmaradt ölelés miatt
Úgy vártalak, mint a vacsorát este,
ha feküdtem...
» Jaj, szívem gyötrelmi...
Jaj, szívem gyötrelmi, sebeim fájdalmi
...
» Ti
Hiába küldtelek, hiába mentél,
el nem kerüllek,...
» A Holdhoz
Újra leng ezüst ködöd
Völgy s bokor felett,
Új...
|
