|
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod, és már repülök.
Bár széttárt szárnyam a felhőkbe száll,
Tehozzád füz egy végtelen fonál.
Láthatatlan s oly finom, hogy örök,
S mig a sugaras távolba török
S fenn lebegek az ég kapuinál,
Kis ujjadhoz van kötve az a szál.
Egy rezzentés... Szükülnek a körök,
Üldözött prédám gyorsan tovaszáll...
szinte zuhanva már hozzád jövök.
Félő, aggó nézéssel köszönök.
Mik várnak rám? Bánat, vagy örömök?
Az én kis úrnőm hogy van, mit csinál?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Valómnál jobbnak
Valómnál jobbnak, nemesebbnek
játszom előtted...
» Andor panasza
Kis lány, nagy lány,
Mit ér; ha hamis?
Fölebb...
» Férfi sorsa
A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
» Akarlak, szeretlek
Akarlak, szeretlek, kellesz nekem,
dacos, síró...
» Csak azért se
Csak azért se', csak azért se',
Nem szeretlek,...
» Várj
Nem leszel mindig egyedül,
eljön hogy újra...
» Szép szerelmem
Szép szerelmem, minden ábra,
forma, szín az ég...
|
