|
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod, és már repülök.
Bár széttárt szárnyam a felhőkbe száll,
Tehozzád füz egy végtelen fonál.
Láthatatlan s oly finom, hogy örök,
S mig a sugaras távolba török
S fenn lebegek az ég kapuinál,
Kis ujjadhoz van kötve az a szál.
Egy rezzentés... Szükülnek a körök,
Üldözött prédám gyorsan tovaszáll...
szinte zuhanva már hozzád jövök.
Félő, aggó nézéssel köszönök.
Mik várnak rám? Bánat, vagy örömök?
Az én kis úrnőm hogy van, mit csinál?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» S ha ág dobol az üvegen…
S ha ág dobol az üvegen
és megremeg a...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Bukdácsolva …
Bukdácsolva is
hálás vagyok,
hogy felé
lejt...
» Gina emléke
Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
» Hány évig tart...
Öregapám, mondd meg nekem:
Hány évig tart a...
» Szived rokkáján
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Bennem élsz
Bennem élsz, mint évgyűrű a fában,
mint sejtmag...
|
