|
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod, és már repülök.
Bár széttárt szárnyam a felhőkbe száll,
Tehozzád füz egy végtelen fonál.
Láthatatlan s oly finom, hogy örök,
S mig a sugaras távolba török
S fenn lebegek az ég kapuinál,
Kis ujjadhoz van kötve az a szál.
Egy rezzentés... Szükülnek a körök,
Üldözött prédám gyorsan tovaszáll...
szinte zuhanva már hozzád jövök.
Félő, aggó nézéssel köszönök.
Mik várnak rám? Bánat, vagy örömök?
Az én kis úrnőm hogy van, mit csinál?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Zsóknak Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
» Tiszta szerelem Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Akkor sincsen vége Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» Nem múlik el a szerelem Nem múlik el a szerelem
Csak fegyelmezett...
» Bántani én nem akarlak Bántani én nem akarlak,
szavaimmal betakarlak,
...
» Ajándék Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» A kedves halála A férfi csak ezt tudta a halálról:
hogy elvisz...
|