Ki nőért sokat könnyezett,
annak az útja fölvezet
a hegytetőre magasan,
hol szikla csillog, havasan.
A havas sziklára leül
s hallgatja: a szél hogy fütyül
a forró világok felett.
S az ajkán nincs már felelet.
S a nagy magasban nem hiszi,
hogy sorsa égbe felviszi.
Megszűnt a magas, meg a mély;
álommá lett a szenvedély.
Ott nincs a rossz már s nincs a jó;
a szív se mélyen sóhajtó.
Csak nap van, amely leszalad
néha a legszebb perc alatt.
És perc és óra, hó és év;
és mind egy név! Egy drága név...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Felhő nem zúg... Felhő nem zúg, szellő se lebben.
Halkan cseveg,...
» Az esti felhők... Az esti felhők torlatag csodája
Aranyligetté...
» A szökőkút Fáradt szemed, szegény szerelmem
hagyd hunyva...
» Azt mondják.. Azt mondják, nincs szívem,
- Igazuk van...
» Aki sok szépet Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» Ah már egyszer engeszteld meg... Ah már egyszer engeszteld meg
Kőkemény...
» Jó bor, szép szem Ha te is, valódi jó bor,
Szikrádzol a...
» Szemed íve Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Tudja a jó isten... Tudja a jó isten,
Én megházasodám,
Kedves...
» Először egy éve adtál nekem jácintot Találkozunk, elválunk; a világ: idegen...
» Útban a kedveshez Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Ódondad kérelem még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
|