|
Nem illik, ma a szerelemről
Pajkos, tüzes dalt zengeni.
A sziv, a szomoruság kápolnája,
Kedvét kitárni nem meri.
Pedig ma is kell, hogy remélj...
Oly szép a juliusi éj.
Nem illik, ma dicsérni téged.
Ki, magad vagy a földi báj,
Némán viselni népek gyászát,
S türni, mi millióknak fáj!
Ma hódolásra oh, ne kérj,
Pedig oly szép a nyári éj.
Csak a Halál ma, aki tombol,
Övé, övé a nagyvilág.
Rút dáridóján Vérbe fulnak,
A vig, szerelmes daliák.
Élet! tebenned mennyi kéj,
Oly szép a juliusi éj.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen...
» Áldalak búval, vigalommal
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivaló...
» Ha...
Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,...
» Felejtés
Egymást szeretnünk nem szabad,
De egymást nem...
» Sonett - egy sanszonett-ről
Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» A Holdhoz
Újra leng ezüst ködöd
Völgy s bokor felett,
Új...
» Isten hozzád! Szivem
1.
Isten hozzád! szivem
Mert tőled távozik,
Zo...
» Apage
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő...
|
