|
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő szárnya meg ne érjen.
Szeplőtlen álmok közt fogant hited
Tartsd meg te hófehéren.
Gondold, hogy úgy száll most is még feléd
Sugárba fürdő röpke lelkem,
S tiédben áldja most is jobb felét
Gyönyörtől telten.
Gondold, hogy azt a percet esdi még,
Mikor fejed fejemhe' símul...
Ne tudd, hogy mérges kór emészti rég,
Ne tudj a kinrul.
Ne tudd, hogy fojtó hinár lepte meg
S elbóditotta láp virága...
Ösvénytelen sötétbe tévedett
A napra vágyva.
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Fertőző szóm hozzád ne érjen.
Ami hitünk volt, - már csak a tied.
Te tarsd meg hófehéren!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» E holdas szépnek...
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Ninához
Soha nem bájol testednek
Csábító szépsége,
Ha...
» Készség
Mondd: bősz vadakkal küzdjek rengetegben,
Vagy...
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» Szivem lázongott...
Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» Vigasz
Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
» Együgyű szerelmi vallomás
Szeretlek, mint a gyökerét a fa
és mint az...
» Szerelmes vers
Állnék vigyázba érted, mint a fenyvesek,
S nem...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
|
