|
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő szárnya meg ne érjen.
Szeplőtlen álmok közt fogant hited
Tartsd meg te hófehéren.
Gondold, hogy úgy száll most is még feléd
Sugárba fürdő röpke lelkem,
S tiédben áldja most is jobb felét
Gyönyörtől telten.
Gondold, hogy azt a percet esdi még,
Mikor fejed fejemhe' símul...
Ne tudd, hogy mérges kór emészti rég,
Ne tudj a kinrul.
Ne tudd, hogy fojtó hinár lepte meg
S elbóditotta láp virága...
Ösvénytelen sötétbe tévedett
A napra vágyva.
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Fertőző szóm hozzád ne érjen.
Ami hitünk volt, - már csak a tied.
Te tarsd meg hófehéren!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szilvafa
Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Léda és a Sors
Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Szép vagy...
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» Mert túlságosan akarlak
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Most még feledj el...
Most még feledj el! most a kikelet,
A te...
» Losonczi Anna nevére
Lelkemet szállotta meg nagy keserűség,
Csak...
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
|
