|
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő szárnya meg ne érjen.
Szeplőtlen álmok közt fogant hited
Tartsd meg te hófehéren.
Gondold, hogy úgy száll most is még feléd
Sugárba fürdő röpke lelkem,
S tiédben áldja most is jobb felét
Gyönyörtől telten.
Gondold, hogy azt a percet esdi még,
Mikor fejed fejemhe' símul...
Ne tudd, hogy mérges kór emészti rég,
Ne tudj a kinrul.
Ne tudd, hogy fojtó hinár lepte meg
S elbóditotta láp virága...
Ösvénytelen sötétbe tévedett
A napra vágyva.
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Fertőző szóm hozzád ne érjen.
Ami hitünk volt, - már csak a tied.
Te tarsd meg hófehéren!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Katitzához keserűségemben
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Mi a nő?
Világnak vígsága
Férfinek gyönyöre,
Kebelén...
» Háladatlanság
Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Olvadó jégvirág
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a...
» Szerelem szerelem után
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező...
|
