| Boldogan elfutnék veled egy sűrű vadonba,
hol soha ember még nem taposott utakat.
Mert te a... | Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké és holtomiglan.
Mi... | A féltékenység végső soron kalmárságot űz a szerelemmel, amikor örökké feltételekhez köti: csakis... | Mért mondod, hogy szabadszerelem?
A szerelem mindig szabad.
Ha nem: kínzók és... | A búnak áttetsző tiszta hajnalán
te vagy a föld, a test, a vér
és terajtad kívül minden csak játék. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ha szeretünk valakit, talán az a legnehezebb, ha hagyjuk, hadd jöjjön rá maga, mi a legjobb neki,... | Te vagy szivemnek napsugára,
Te üdvöm és hitem,
Ha elhagysz, minden oly sötét lesz,
Amilyen a szivem. |
| Tudod,
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre, ma lásd,
de imádom a fényt a szemedben
s a... | A férfi a háznak feje, a központ, mely körül az egész háztartás forog; de a háznak lelke az asszony. | Véres hús-kapcsok óvnak,
Amíg összefonódnak:
Kékes, reszkető ajkunk.
Míg csókolsz, nincsen... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Ma is gyászollak tán,
Virágvasárnapján,
Rózsapiruláskor,
Talpig feketébe. | Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap sütött
most már látod meghallgathatsz
mert leszállt a sűrű köd. | Az ember csak lelki tulajdonságokba tud igazán belé szeretni. | Mi, hű szerelmesek, csodálatos bukfenczeket vetünk; de valamint a természetben minden halandó, úgy... | A gyermek még nem ismeri a rosszat, hát sose hűtlen; hőn szerető kedvesed előbb vagy utóbb hűtlen lesz hozzád. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ha szeretsz, hűtlenül is hív vagy hozzám, - s ha nem szeretsz, híven is hűtlen vagy! | Ha a halál szakítja szét ama köteléket, mely az egész életre volt szánva, meghajolunk fájdalommal a... | A szerelem üdén tartja a szépséget, s a nők teste úgy táplálkozik a szerelemből, mint méh a virágból. | Szerelem és Vágy
közös megegyezéssel
külön-költöztek. | A szerelem sohasem az ész útját járja. Talán éppen ez a jó és szép benne. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
