|
Kinek láncon keze-lába,
szomorú az éjszakája.
Kezem-lábam nehéz láncon:
nagy is a szomorúságom.
Gondolkodom, de nem másról:
rác kocsmáros leányáról.
Csókot nyomott a szememre:
láncot vertek a kezemre.
Ha ez álom, hadd virradjak!
Ha valóság, hadd álmodjak!
Akár álom, akár való,
verje meg a Mindenható!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A te szemed...
A te szemed, a te szíved
Aranyos nap, rózsa...
» Jó volna most is kívül állni
Jó volna most is kívül állni
de ezt is meg...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Dal
Menyegződ napján láttalak,
Láttam bús arcod bús...
» Régen, ó, be régen lebegnek előttem...
Régen, ó, be régen lebegnek előttem
Karcsú...
|
