|
Kinek láncon keze-lába,
szomorú az éjszakája.
Kezem-lábam nehéz láncon:
nagy is a szomorúságom.
Gondolkodom, de nem másról:
rác kocsmáros leányáról.
Csókot nyomott a szememre:
láncot vertek a kezemre.
Ha ez álom, hadd virradjak!
Ha valóság, hadd álmodjak!
Akár álom, akár való,
verje meg a Mindenható!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Emlékkönyvbe
Több éve már, hogy nálam van e lap,
Több éve...
» Most ölelne valaki
Most ölelne meg valaki,
Most jönne az igaz...
» Dal
Szomorú vagyok, nehéz sóhajok
tépnek, mindig...
» Lennék én folyóvíz...
Lennék én folyóvíz,
Hegyi folyam árja,
Ki...
» Szomorúfűz ága
Szomorúfűz ága
Hajlik a virágra,
Fáj a szivem...
|
