|
Kinek láncon keze-lába,
szomorú az éjszakája.
Kezem-lábam nehéz láncon:
nagy is a szomorúságom.
Gondolkodom, de nem másról:
rác kocsmáros leányáról.
Csókot nyomott a szememre:
láncot vertek a kezemre.
Ha ez álom, hadd virradjak!
Ha valóság, hadd álmodjak!
Akár álom, akár való,
verje meg a Mindenható!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hervadáskor
Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi...
» Szerelemvágy
Oh ugy szeretnék már szeretni!
Emészt a tűz,...
» Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér...
» Elmondom, mit eddig...
Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint...
» Ideál
Hón szeretlek képzelet leánya,
Bár valód miként...
» Édes kín
Búm sohajja, szűm keserve,
Üdvsugár bús...
|
