|
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem láthatom, mint lépdel, ablakomból, -
Nem, mint pillant rám, titkon-kedveltjére.
Oh nap, derűlj ki, s kedvezz a buzgónak,
Hogy ájtatosságát elvégezhesse;
De kedvezz nékem is, a lángolónak!
Ki jő? - Cselédje Hébém visszahozza.
Keresztet vont a könyvben e sor mellé:
"A hű leány barátját sohajtozza."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Most ölelne valaki
Most ölelne meg valaki,
Most jönne az igaz...
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Népdal
Ezer csillag ragyog, fénylik odafenn.
Csak az...
» Népdalok a kornak
I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Pásztori gond
Hogy Doritza nem szeret,
Tsak azt bánom...
|
