|
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem láthatom, mint lépdel, ablakomból, -
Nem, mint pillant rám, titkon-kedveltjére.
Oh nap, derűlj ki, s kedvezz a buzgónak,
Hogy ájtatosságát elvégezhesse;
De kedvezz nékem is, a lángolónak!
Ki jő? - Cselédje Hébém visszahozza.
Keresztet vont a könyvben e sor mellé:
"A hű leány barátját sohajtozza."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A habozó pásztor
Szerencsés Fájdalom! ki addig gyötrettél,
Míg...
» Jöttél a parkon
Láttalak egyszer.
Tavaszi tűzben mentél a...
» Három fekete asszony
Három fekete asszony
Tépi a lelkemet,
Hogy sír...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Vágy
Minden atomra fény szitál;
Az égbolt...
|
