A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem láthatom, mint lépdel, ablakomból, -
Nem, mint pillant rám, titkon-kedveltjére.
Oh nap, derűlj ki, s kedvezz a buzgónak,
Hogy ájtatosságát elvégezhesse;
De kedvezz nékem is, a lángolónak!
Ki jő? - Cselédje Hébém visszahozza.
Keresztet vont a könyvben e sor mellé:
"A hű leány barátját sohajtozza."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mért nem születtél te... Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
» Amióta Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le...
» Ajánlás Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon...
» Eggy Ifjú a jegy vissza-adáskor Daura! míg engem szerettél
Míg szemem közzé...
» Az erdéli asszony kezéről Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
|