|
Hamis egy tőr szépséged, leányka,
Hamis egy tőr, én belé akadtam,
S a sasoktól, kikkel szállni kezdtem,
Lenn a völgyben búgva elmaradtam.
Most örökké csak rólad merengek,
Dalaimnak tárgya nincs kivűled;
Összefogtad szárnyait képzetemnek,
Hogy azóta tova nem repűlhet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» Pásztori gond
Hogy Doritza nem szeret,
Tsak azt bánom...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» A virágnak megtiltani nem lehet...
A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne...
|
