Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi Velence
s az ifjú leány.
Már este van itt benn
sötétül a ház
s kigyúl ereidben
az éjjeli láz.
Hív csendes ölébe
az ágy meg az éj
jer vár gyönyörébe
a vágy meg a kéj.
Ott künn a csatorna
csupa láng, csupa dal:
boldog az, Madonna,
aki fiatal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Madár csőrében virág Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Marasztanálak, májusom Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
» Orgona Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Száz alakba Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Hadd maradjon sejtelemnek... Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Kivánsz ha szeretni... Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
» Első szerelem Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» Jég alatt alvó vérfolt Szerelem, díszem te voltál,
nyáréjjel fölénk...
» Rónaságon Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
|