|
Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol megbúhatok.
Idegen piktorok rakta
színekben pompázol most
s én fázom.
Három álló hónapja
kuporgok egy nővel
a feledés nyalka termeiben,
hogy lásd:
BÍROM ÉN MÁSSAL IS,
de kiüt rajtad,
mint salétrom a múlt
általam húzott falaidon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Kegyvesztett bűbáj
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan...
» A sonetto
Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút...
» Első szerelmemhez
Hagyd a szerelmes dalt, e dallam
szívemre...
» Összhangzattan
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj és ez a...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
|
