Tán bőröd más lehellet éri,
más száj becéz -
és árva lelkem nem kiméli
a szenvedés.
Vagy látlak szenderegni téged
más oldalán,
és forró, fojtott szavad éget
parázs gyanánt.
Nem, nem szerethetsz mást te mégsem,
te hű leszel,
magadat súlyos esküvéssel
jegyezted el.
- Miért a könny, a riadalmak,
ó, mondd, minek?
Hisz nélküled békét, nyugalmat
úgysem lelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fiatal szerelem A szeme kék, a haja gesztenye,
ajkán gúny, mint...
» Aranyos ajkaid Aranyos ajkaid énbennem nem kacagnak,
csillagzó...
» Tószunnyadó Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Elmondottam... Elmondottam, eldaloltam
A' mit érzett...
» Barna leány Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két...
» Sóhajok Mióta meglátott szemem,
Éjszaka van a...
» A hűtlenhez Esküszegte lyánka! emlékezzél
Arra, amidőn: "Ah...
» A cica A cica szép kis fehér állat,
de boszant engem...
|