|
Mindent akartunk s nem maradt
Faló csókjainkból egy falat,
Vágy, emlék, bánat, cél, okság,
Egy pillanatnyi jóllakottság.
Vonaglottunk bízón, nagyon,
Hűs estén és hideg hajnalon.
Pállott harctér szegény testünk
S jaj, örömre hiába lestünk.
Roskadjunk le a Sors előtt
Két gyáva, koldus csókmívelők.
Mindegy, kik küldték, kik adták,
Nem ért a csókunk egy fabatkát.
Több voltunk, jaj, tán kevesebb,
Mint a hajrás, kis szerelmesek.
Túl vánkoson, leplen, ingen
Sírva láttuk meg: ez se Minden.
Be búsak vagyunk, be nagyok,
Csókokban élő csóktalanok,
A Végtelent hogy szeretjük:
Sírunk, csókolunk s újra kezdjük.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A kedves közelléte
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Nyújtsd karodat
Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
» Emlékezés
Midőn az est bibor sugára
Bucsúzva száll a kék...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Fogadás
Midőn a vágyak láza forr eremben
S hő...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
» Utolsó levél
Feküdj a vízre,hagyd magad sodorni,
mint...
» Vágy
Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Elalvás előttre
Szeretnék valakit becézni,
ülni és lenni...
|
