|
Adás, igéret, tilalom,
Parancsolat avagy alázat,
Ki leszel, mikor újra látlak?
Szined elé hadd készülhessek.
Ez volt asszonyos életem,
Harapós szájjal igaz útban
Utálatot is így hazudtam,
Ha így kinálták a szerelmet.
Hát sorsom a komédia:
Mért kérdjem, hogy neked is mért kell?
Bemázolom arcomat vérrel
Vagy krétaporral, mint kivánod.
Fölöttünk csak úgy kél, bukik
A Nap s a napok is úgy múlnak,
Szivek bénulnak s megujulnak
S csak mi nem látjuk egymás arcát.
Csak finita commédia
Akarsz te is majd a szemembe
Nézni ájultan és meredve?
Jól van: akarlak, hát hazudjunk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pásztor-órák
Már igazán dühbe jövök
Szépséges kedvesem,...
» A hóvirág
A misén ott volt Ida is,
a szép halvány...
» Hasonlatok
Olyan vagy, mint egy suttogó faág,
ha...
» Szeretlek, mert oly szép szemed van...
Szeretlek, mert oly szép szemed van,
Hogy...
» Ha van hozzá jó szemed
Ha van hozzá jó szemed,
és a dalaimba...
» Kedves, tedd alvó fejed
Kedves, tedd alvó fejed
Hűtlen, halandó...
» Élek, halok
Élek, halok; kigyúlok s vízbefúlok.
Didergek s...
» Szerelmes vers
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló...
» Nem is lenne...
Nem is lenne azután szó
Galamb búgásáról,
Rózsa...
» Barna Penny
Ifjú vagyok suttogtam,
Később, hogy túl...
» Férfi sorsa
A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Vallomás
Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon...
» Szanatóriumi elégia
Az éjjel, hogy szivem zakatolt szakadatlan,
s...
|
