|
Menekvés?
Tőlem?
Mit ér?!
Mig én vagyok én s te vagy te; míg
Ketten vagyunk a világban, én
A szerelmes és te a kőkemény.
Egyik üldöz, a másik fut s búvik.
Már félek, az életem kudarc.
Valóban, mint egy végzet, olyan;
És bárhogy igyekszem hasztalan;
De mi kár, ha vesztes e földi harc?
Csak torna ez, ideget edzeni!
Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj,
Ha elestél, ujra kezdeni:
E hajsza az Élet, ennyi csak!
Még egyszer villantson szeme rám
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én
Ha összedől remény-palotám,
Újra épitem! bár szökevény
Örökké s
Hűtlen
A cél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fátyol
Féltésemnek fátyolával
Édes arcod hadd fedem...
» Annának
Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott...
» Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem,...
» Nem szeretsz
Megálltam ma a télben,
nem éreztem a...
» A feredés
Nini, szemeim, ide nézzetek,
Ni, e kis...
» Predesztináció
Ez így rendeltetett:
Hogy ne lehessek soha...
» Még tudok szeretni...
Még tudok szeretni, ez isteni szikra
Megvan még...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Nézz utánam!
Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám,
és nézz...
» Reggel
Fürge kis menyecske
Aranyos kedéllyel,
Szeretle...
|
