|
Ha még soká szeretlek-e,
Könnyes szemekkel kérdezed,
Természet édes gyermeke!
Bús szívemet mint részed...
S hát vélheted, dicső alak!
Hogy téged én elhagyjalak?
Tetőled függ az életem.
Oh csak tebenned lelhetem
Fel mindenem.
De - "Meddig?" Azt nem mondhatom.
- Lelkem! - mivel nem tudhatom.
Mikor talál
rám a halál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nagy ajándékok tora
Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
» Bankó lánya
Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Ne féltselek
Ne féltselek?
Hát parancsold meg,
Hogy ne...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» (ismeretlen)
Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,...
|
