|
Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.
A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.
Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered.)
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!
Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Keserű szerelem
Széthúzza gyöngyös függönyét a lány.
Kinéz az...
» Keresek valakit
Tele vágyakkal zokog a lelkem,
szerető szívre...
» Mert túlságosan akarlak
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Hold a fák közt
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» (ismeretlen)
Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok....
» Keblek
Szerelmem szép halmai, a kegyetlen
és kihívó,...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Amit vágyad kivánt,
Reményed esdve kért,
Megadt...
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» Leányhoz
Kedves leány, ne fuss, ne hagyj!
Hiszen te egy...
» Én szép világom...
Én szép világom,
Boldogságom.
Arcod...
|
