|
Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.
Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.
Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?
Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!
Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért!
Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szoritásod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Kuporogva
Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» Megyünk együtt
Megyünk együtt, utunk mélyre, messze húz.
Én az...
» Kővirág
Mért növesztettél kővirágot
a szívedben...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Alig kér már szerelmet . . .
Alig kér már szerelmet,
Ritkán riad a rest...
» Naplemente van
Naplemente van,
gyászos fellegek,
szél sír...
» Tenger
Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Egykor szerelmet
Egykor szerelmet zengtek a dalok,
Rólad...
» Az elcsüggedt
Ha szerettem, megbántam,
Valamennyi, kit...
» Virágnyelv
Virágnyelv ez is: ehelyett "Imádlak!"
azt...
|
