|
Nem baj, ha verlek, mint a ménkő a fákat,
S bántlak, mint gyermek a kölyökkutyát,
Ebben a kéj a kínfakóján vágtat.
Hajad leszórva kis melledbe marni
Csípjen szagos test ízes vad zamatja
Mert jó fogadni, elvenni s akarni.
Királykodom meg uraskodom. És Te
Hiába támadsz: életedbe tiprok,
Mint óriás a zsendülő vetésbe.
Csontos térdem lerázza, mint a vadkan
Könnyed falkáját, marcangolj, sikoltozz,
Sebet hasítok minden- egy szavadban.
Fölvert, riasztott férfidurvaságom
Jaj, lázadás csak asszonyságod ellen,
Ha nőt bántok, a gyengeségem bántom,
Mi lábához dönt s tárt ölébe vagdal,
– Sima sziklához tajtékoz az ár. –
S tört erőm ráhull, csókkal és haraggal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Kivánsz ha szeretni...
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Séta az alkonyatban
A setét bolt nagy üvegablakán
Figyelt ki, s...
» Szerelem és ravatal
Ha durcás kis arcod
Egészen az arcomra
Fekteted...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» A' hideg vérű Leányka
Jó Leányka! szépen nyílnak
szép ortzádon a'...
» Menyasszonyomnak
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» (ismeretlen)
Volt egyszer egy mese,nem mondtuk el végig,
nem...
» Erdő mélyen
Erdő mélyen csendben
Ered a kis patak.
Hónapoki...
|
