|
Nem baj, ha verlek, mint a ménkő a fákat,
S bántlak, mint gyermek a kölyökkutyát,
Ebben a kéj a kínfakóján vágtat.
Hajad leszórva kis melledbe marni
Csípjen szagos test ízes vad zamatja
Mert jó fogadni, elvenni s akarni.
Királykodom meg uraskodom. És Te
Hiába támadsz: életedbe tiprok,
Mint óriás a zsendülő vetésbe.
Csontos térdem lerázza, mint a vadkan
Könnyed falkáját, marcangolj, sikoltozz,
Sebet hasítok minden- egy szavadban.
Fölvert, riasztott férfidurvaságom
Jaj, lázadás csak asszonyságod ellen,
Ha nőt bántok, a gyengeségem bántom,
Mi lábához dönt s tárt ölébe vagdal,
– Sima sziklához tajtékoz az ár. –
S tört erőm ráhull, csókkal és haraggal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Eggy Ifjú a jegy vissza-adáskor
Daura! míg engem szerettél
Míg szemem közzé...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» Készség
Mondd: bősz vadakkal küzdjek rengetegben,
Vagy...
» Magdolna vár
"Ne menj tovább. Hűs már az este.
Az utakon...
» Hagyj, ne fürkéssz
Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Asszonysziv
Kicsi asszonyszív, törékeny játék,
Ha a kezembe...
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» Vers III.
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Az első mosoly
Reggelre megtérek ide melléd
onnan, a csodákkal...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
|
