|
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy elkezd a szivem
Sebesen dobogni.
Lobogj, kendő, lobogj!
Dobogtasd szivemet!
Dobogtasd halálig!
A rózsám nem szeret.
Hűségem de sokszor
A szememre hánytad!
Azt mondod, galambom,
Mit járok utánad!
Parancsolj hát, ha tudsz,
Az én hű szivemnek -
Te nap vagy, én felhő,
Szomorun követlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ima
Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» E holdas szépnek...
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Szerelem
Hadd nézzem édes arcodat,
a szigorút, a...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Szerelmes levél
A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» A legszentebb csók
Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
|
