|
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy elkezd a szivem
Sebesen dobogni.
Lobogj, kendő, lobogj!
Dobogtasd szivemet!
Dobogtasd halálig!
A rózsám nem szeret.
Hűségem de sokszor
A szememre hánytad!
Azt mondod, galambom,
Mit járok utánad!
Parancsolj hát, ha tudsz,
Az én hű szivemnek -
Te nap vagy, én felhő,
Szomorun követlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Lelkem kiszikkadt mezején
Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» Az én szerelmem...
Az én szerelmem nem viharzó tenger,
Nem hajtja...
» Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
» A fehér liliom
Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» Atrium mortis
Az emberélet útjának felén
az a vadon mögöttem...
» Az esthajnal szerelme
Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» A sonetto
Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút...
|
