|
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy elkezd a szivem
Sebesen dobogni.
Lobogj, kendő, lobogj!
Dobogtasd szivemet!
Dobogtasd halálig!
A rózsám nem szeret.
Hűségem de sokszor
A szememre hánytad!
Azt mondod, galambom,
Mit járok utánad!
Parancsolj hát, ha tudsz,
Az én hű szivemnek -
Te nap vagy, én felhő,
Szomorun követlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Házasság Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,
Különben...
» Orgona Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Vilándból próba Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
» Kit szeretek? A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Múlt Valaha, hogy a párom lettél,
most három éve...
» Az én szivem Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» A csúcsokon A csúcsokon.
Fönt. Csak mi ketten,
így :...
» Lelkeknek egyessége Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
|