|
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál meg nekem,
Minden tetszelgő ábrándoknál
Igazabb jóm, egyetlenem.
Itt állok, gondtól borítottan,
Életem komor alkonyán, -
Virágot, fényt csak te adsz nékem,
Én csillagom, én rózsafám!
Mit a hírnév! mit a dicsőség!
A tömeg tapsol s elfeled.
Búban, nyomorban nincs veled más,
Csak az a szív, mely hűn szeret.
Nyomom veszhet a sivatagban,
Borulhat éjek-éje rám -
Örökre élek szerelmedben,
Én csillagom, én rózsafám!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Száz hűségű hűség
Alakos játék, százszor-zárt titok
Hős, futó...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse...
Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
» Holnap is igy
Hogy tévedtem utat-vesztve,
Mégse bánom:
Hátha...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Holtig szeretlek
Holtig szeretlek
Téged, angyalom,
Mit érted...
» A viaszbaba
Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
» Hány évig tart...
Öregapám, mondd meg nekem:
Hány évig tart a...
|
