|
Nappali út, a mi életünk útja:
Holnapunk látjuk s a holnaputánt is.
Hanem mi ketten, mi mégis várunk,
Jelentett nekünk a találkozásunk
Jövendő csodákat.
Nappali utunknak mentén az éjek:
Óriás, csillagos barlangok állnak.
Mélyükbe nem látunk. Csodaigéret
Dalol a sötétben engem és téged.
És mi betérünk.
Kalandor kincsásók, indulunk ketten
Beljebb meg beljebb a barlangos éjbe.
Dobogó szivünkben lobog a lámpa,
Lelkünket legyinti denevér szárnya.
Csoda fog jönni.
Szemünk már tükrös, az ajakunk száraz,
Szomjunk is, szavunk is elfogyott régen.
Halkuló kocsmában fárad a vágyunk.
Beljebb még, beljebb. Még virrasztunk, várunk,
Valami lesz még.
Elhajtott álmunknak kisért a lelke.
Valahol elmentünk valami mellett.
Tulnan már piroslik barlangunk szája.
Csendesen, dacosan, köszöntünk rája:
Üdvözlégy, hajnal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hűség aranyos kora
Most már megjött az áhitatnak
S hűségnek...
» Ha megöregszel
Ha megöregszel s szürke néneként
Ott bólogatsz...
» Ne kérdezd
Ne kérdezd tőlem naponta:
szeretlek-e?
Megmárto...
» Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű....
» Éva Ádámhoz
Veled vagyok, s megszűnik az idő
s változó...
» Meg akarlak tartani
Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy...
» Őszi fecskék
Könnyü fecskék, elröpültök
Dél felé,
Bár...
» Álmodtam?
Álmodtam?
már előző éjjel is vártál
valamely...
» Nefelejts
A gyengéd nefelejts elhervad. Örökre virít...
» Lili... lili... liliom...
Lili... lili... liliom,
Zenebona, milliom,
Nyug...
» Fél-szonett a szerelemhez
Megtépte már a kan az új Leánykát,
mert szép és...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Az élet fája
Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
|
