|
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a zordon krivecekkel,
jókedvem a havasi virág,
rongy a levél, szégyelli az ág.
A felhőket rekedt hangok taszitják,
ilyentájban özvegyek a sziklák,
fázva zúgnak a jeges vizek,
sötét órán közelg a hideg.
Kis kályhádba piros szenet hordok,
(ki tavaszig elél az lesz boldog)
ülj eléje gyönge szeretőm,
tépődni a maradék időn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép...
» Köznépi-Dal
Jaj rózsám be szeretlek, ki sem mondhatom!
Sem...
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» A jegyes éneke
Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» A hős és kedvese
Elment a hős csatába,
Hő keble dobogott,
Kivíni...
» Szerelem
Megszűnt a tér:
nincs "messze", nincsen...
|
