|
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a zordon krivecekkel,
jókedvem a havasi virág,
rongy a levél, szégyelli az ág.
A felhőket rekedt hangok taszitják,
ilyentájban özvegyek a sziklák,
fázva zúgnak a jeges vizek,
sötét órán közelg a hideg.
Kis kályhádba piros szenet hordok,
(ki tavaszig elél az lesz boldog)
ülj eléje gyönge szeretőm,
tépődni a maradék időn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Imádlak, mint az éj fekete boltozatját...
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját,
óh,...
» Tavaszi ének
Éneklem a tavaszt, a fényt,
Bimbózó ifjú zöld...
» Minek szaladtok el...
Minek szaladtok el, ti szépek?
Te pillanat, te...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» Ó ne sirasd
Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
|
