|
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a zordon krivecekkel,
jókedvem a havasi virág,
rongy a levél, szégyelli az ág.
A felhőket rekedt hangok taszitják,
ilyentájban özvegyek a sziklák,
fázva zúgnak a jeges vizek,
sötét órán közelg a hideg.
Kis kályhádba piros szenet hordok,
(ki tavaszig elél az lesz boldog)
ülj eléje gyönge szeretőm,
tépődni a maradék időn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Csillagod föl nem kél
Az alkonyati keresztútnál
liturgia ez: némán...
» Tószunnyadó
Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
|
