|
Hogy síri álma közeleg
A természetnek, gyász tele
Sárgult levélben írja meg,
S előre jő az ősz vele.
Hogy ily álom jön-é reám?
Sápadt arcom, nem kérdelek!
Az ősz fuvalmi engem is
Végső bucsúra intenek.
S e kettős hervadás felett
Az ifju tán panaszra kel?
Boldog, ki várja a telet
Egy szebb tavasz reményivel!
Ne sírj leányka, oh ne sírj!
Megváltanod ha nem lehet;
Zöld hant alatt nyugodni jó,
- Síromra tartsd könyűidet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mondd mit adjak neked
Mondd mit adjak neked, mi lenne méltó?
mondd mi...
» Aki Szeretőjét…
Aki szeretőjét
Igazán szereti,
Legyen bármi...
» Enyhülés
Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger...
» Jaj, majdnem
Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem.
Jaj,...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
» Jegenye lelkem
A sors megrázta lelkemet,
Mint a vihar a...
» Miért dobtál el?
Rossz voltam, unalmas?
Haszontalan, borzalmas?...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
|
