|
Hogy síri álma közeleg
A természetnek, gyász tele
Sárgult levélben írja meg,
S előre jő az ősz vele.
Hogy ily álom jön-é reám?
Sápadt arcom, nem kérdelek!
Az ősz fuvalmi engem is
Végső bucsúra intenek.
S e kettős hervadás felett
Az ifju tán panaszra kel?
Boldog, ki várja a telet
Egy szebb tavasz reményivel!
Ne sírj leányka, oh ne sírj!
Megváltanod ha nem lehet;
Zöld hant alatt nyugodni jó,
- Síromra tartsd könyűidet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mondd mit adjak neked
Mondd mit adjak neked, mi lenne méltó?
mondd mi...
» Aki Szeretőjét…
Aki szeretőjét
Igazán szereti,
Legyen bármi...
» Jaj, majdnem
Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem.
Jaj,...
» Enyhülés
Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger...
» Tudod...
Tudod…
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek...
» Átok
Annya a szép szerelemnek!
O enyhítsd hevét...
» Tudod, hogy nincs bocsánat
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát...
|
