|
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke városban laktunk,
te mint folyója szőke voltál,
én mint nyomorult lázongó.
Közted és köztem egy halmocska
állt, egy: már rom –
akár egy repedezett ajak,
nem enyém, nem a tiéd.
Mint epeszínű-magadra – akitől
elszakadni kényszerülsz, akihez
nem köt bár egy harapás – rád néztem.
Semmi hadonászás vagy torzulás
a szókapcsolatban akár.
A halmocska, a rom
a nyelvcsonkot is eltakarja.
A lassú elmúlás ilyen,
mosoly se kell hozzá,
álom se –
különös adventi kegyelem.
Menekvésre gondolni – kinek? minek?
Karácsony és karácsony között
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Szerelmesek
Két külön világegyetem
bőrrel határolt...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Múzsa
Mintha egy hajszálon függne az élet,
úgy várom...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Első szerelem
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Szép nő éjjel a kávéházban
Nehéz bundád egy gombja annyit ér,
mint...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» Első szerelmemhez
Hagyd a szerelmes dalt, e dallam
szívemre...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Jelentés összefutásról
telefon: teénte máris indulj máris
csupáncsak-ha...
» Kis lány dala
Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts...
» Álmot adsz...
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
|
