A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az árnyék:
Mindég kisebb lesz, s végre kitűnni szokott.
Ámde barátságunk ollyan, mint estvei árnyék:
Nőttön-nő, éltünk míg le nem alkonyodik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édes érzés Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Szerelem Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
|