|
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el az asszony,
Ha megcsapja a láng fuvalma,
Csókomtól váljék hervatagra.
Gyönyörben, kínban rámboruljon,
Piros hajnalból éjbe hulljon,
De lelkéből ezerszer áldja,
Kiért ily gyors a hervadása.
Keservet vélem elviseljen,
Szédüljön sötét sziklaszirten,
S ha életét e kéz megtörte,
Szeressen akkor is örökre!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kincsem, Eileen
Ha kisded rózsaszál,
kincsem, Eileen,
korán...
» Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Dalomhoz
Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
|
