Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A szerelem hangja
Nem pihenhet még le,
Lankadó tűz mellett
Meghatóan, szépen,
Pásztor furulyája
Kesereg az éjben.
A buzakalászok
Fejüket lehajtják;
Virág a virághoz
Epedőn sóhajt át.
Az erdőcske bólint,
Beszélget magában;
Álmodik a lányka
S mosolyog álmában.
Más vidékre ballag
A zordon haramja,
Kitér a rossz lélek
Az édes bús hangra.
Az utas bizton megy
A sötét ösvényen,
Csöndesen számlálják
Lépteit az égben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Rónaságon Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
» Nem urad és királyod Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Mert túlságosan akarlak Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Bor és szerelem A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Evianne Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Boldogság Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Siralmas Csak a szép szemedet tudnám elfeledni,
minden...
» Hegyi beszéd Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» Illatlavinák alatt Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Sonett - egy sanszonett-ről Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» Meddig szerelem? Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» A' Csere A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
|