|
Mint kisgyermek egy nagy pohár tejet,
úgy iszom tápláló szerelmedet,
és szétterjedsz bennem, te hófehér:
te leszel már ereimben a vér,
s te az eszmélet, te a kábulat,
te a világot rendező tudat,
míg lassan végleg átalakulok
és élni már csak általad tudok:
járni csak úgy, ha te is lépsz velem,
szólni, ha te szólítasz nevemen,
látni, ha két szemed el nem bocsát,
s kibírni ezt az örvénylő csodát
csak úgy, ha sodrását te csitítod,
te bizonyos cél, te tömény titok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Töredékek a szerelemről
Ki megvígasztaltad a testem,
áldott legyen a te...
» Mikor itt vagy
Mikor itt vagy a szobában
mintha telis-tele...
» Feleségek felesége
Feleségek felesége,
Lelkemadta kicsikéje!
Jer...
» Jártam én koromban, hóban
Jártam én koromban, hóban,
húzott az...
» A te melegséged
Miért próbál nő vagy szobor
Lelkemből kiásni...
» Szerelem
Ma békésen lefektettem az alkonyt,
s a...
|
