|
A szívem hoztam el. Csinálj vele
Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni
És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek.
Oly fényes az még, mint új lakkcipő
És lábod biggyedt vonalára szabták,
De ruganyos, mint fürge gummi-lapdák
És mint a spongya, mely tengerbe' nő.
Két fájó karral nyujtom mostan néked
És fáradt barna szóval arra kérlek:
Ha eltiporsz is füvet, harmatost,
Ha elkopott a lakktopánka egyszer
S ki megfoltozza, nem terem oly mester,
Az uccasárba akkor se taposd.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kívűl a fagy...
Kívűl a fagy,
Belűl a tűz -
Kinom de...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem
Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» A megcsalt leány
Ne nézz reám!
Bájolsz, de nem hiszek;
Ne szólj...
» Szeretem látni
Szeretem látni hajad finomán
A Keletet, ahonnan...
» Magány
Madár dalolgat édesbús dalt
A cserjék...
» A tarka blúz
Télen a büszke
Nyári leányok,
Hideg...
» (ismeretlen)
Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,...
|
