|
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna halkan a hátam mögé,
És megkérdezné, fáradt vagyok-é?
Kicsi kezét, mint Te a rózsaszirmát,
Finom borzoló fürtjeimbe lökné,
S én azt hinném, hogy úgy marad örökké.
Leoldaná selyem puha kendőjét,
És vállamra tenné, hogy meg ne fázzak,
Ajkával mérné, nincs-e lázam.
Nem lenne szava, nézne csak,
Míg én hallgatnék, magamat keresve,
Lelankadva egy félbemaradt versre.
S ha már szabályos lett a pihegésem,
És lelkem földjén álom eke szánt át,
Vigyázva, halkan elfödné a lámpát.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Milyen régen
Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» A szerelmeseket óvják
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
|
