|
Tegnap még sínek mellett álltam
a páristjárt fiatal magyarokkal,
de most már egyedül élek egy lengő
pipaccsal a lábam előtt és a lányok
messzi dalával az alkonyodó
faluvégen, ahol még néznek csak
egymás szemébe hosszan, néha tudós
szeretők, akik ölelni bújnak éjre
a bokrok alá, hol csóktól fullad a lány
és teli csókkal szökik haza reggel!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak...
Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Könyörgő májusi levél
Szívem ütném rá pirosan e virágos,
Alkonyi...
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
|
