|
Vad parancsok ellenére híve lett;
Fészke ing a tiltott szerelemnek,
Mint galambé omladék felett.
A vihar jött és a fészek porba hull; -
Messzeverték párját a galambnak,
Búgni eltűnt boldogságirul.
Kínban ért egy öreg ember uj tavaszt;
Minden ágon vissza tud virulni,
A mit őszkor a szél leszakaszt.
De nem így a temetőnek fái közt;
Vissza nem kél álmiból leánya,
Nem hajt lombot sírján a kereszt.
Kerényi Frigyes aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha láttad volna...
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Este a Dunaparton
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Ma
Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
|
