|
Vad parancsok ellenére híve lett;
Fészke ing a tiltott szerelemnek,
Mint galambé omladék felett.
A vihar jött és a fészek porba hull; -
Messzeverték párját a galambnak,
Búgni eltűnt boldogságirul.
Kínban ért egy öreg ember uj tavaszt;
Minden ágon vissza tud virulni,
A mit őszkor a szél leszakaszt.
De nem így a temetőnek fái közt;
Vissza nem kél álmiból leánya,
Nem hajt lombot sírján a kereszt.
Kerényi Frigyes aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» A tökéletes szépségről
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Csókok és szabaditások
Csókok, akiket, csókok,
Mindhalálig, akárhogyan...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Sohasem volt az szerelmes
Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy...
» A Czenczi rózsája
Fakadj piros rózsa fakadj csendesen
Kellemes...
|
