|
Vad parancsok ellenére híve lett;
Fészke ing a tiltott szerelemnek,
Mint galambé omladék felett.
A vihar jött és a fészek porba hull; -
Messzeverték párját a galambnak,
Búgni eltűnt boldogságirul.
Kínban ért egy öreg ember uj tavaszt;
Minden ágon vissza tud virulni,
A mit őszkor a szél leszakaszt.
De nem így a temetőnek fái közt;
Vissza nem kél álmiból leánya,
Nem hajt lombot sírján a kereszt.
Kerényi Frigyes aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Nyár
Napsugárba bujt a kedvem,
s belém bujt a...
» Rónaságon
Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» A nő szíve
A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
» Dal
Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
» Halott szók hona
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami...
|
