|
Akit igaznak hittél, gyáván elárult téged,
kit gyönyörűn öleltél, megcsúfolta hűséged,
kiért mélységbe hulltál, követ dobott utánad,
felszálltál volna érte, tollanként lopta szárnyad,
szabadságod szavatolta, s megkötözött lánccal,
megrugdosott, összevert, s parancsolja hogy táncolj,
terheid kevesellvén rakott rád új terheket,
elüldöz a semmibe, s menekülnöd nem lehet,
kinek egyetlen igaz szava nem volt soha tán –
hogy szólj vele ezentúl? Hogy élj vele ezután?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mily nagy golyhó vagy te...
Mily nagy golyhó vagy te,
Kicsiny kis...
» Miért ritkák a magyar Múzsák
A tiltott szeretők sokakba kerülnek,
Hát a...
» Reménytelenül
Emlékedtől ha szabadulni bírnék,
mily boldog...
» Nem bánat az
Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már...
|
