|
Kisirt szemekkel ébred rám a hajnal,
Sötét szobában oly szörnyű a csend
A messzeségből egy nászindulónak
Tépett zenéje a fülembe cseng.
Nászágyamon lehunyt szemekkel élem
Még egyszer át a nászelőttiséget:
A vágyakat-sovárgás templomában
Mindentigérő sejtelemmiséket.
Csukott szememből sósizű melegség
Lassan az ajkaim felé szivárog
A sejtésekre jött a bús valóság,
Az álmoknak lassan végére járok...
Sötét szememnek sűrű sátorából
Egy villanás a nászi ágyon át
És összetörnek fülsértő robajjal
A földreejtett álomamphorák...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Piros száj
Égő szalag
Egy kisded száj határain,
Édes...
» Akácvirág
Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes...
» Az én szerelmesemnek meg-hívása
A gyenge bor-tövetske
Szil-fánkat ált-ölelte:
A...
» Nekem nem kell a' valóság...
Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Édes Dudi Duduskám...
Édes Dudi Duduskám,
Szép Babuka Babuskám,
Alako...
» Mint még sohasem
Szeretnélek kibontani
a hús ruhájából...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Álmomban
Álmomban lágy gyolcsot szőttél,
Oly elomlót,...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
|
