|
Kisirt szemekkel ébred rám a hajnal,
Sötét szobában oly szörnyű a csend
A messzeségből egy nászindulónak
Tépett zenéje a fülembe cseng.
Nászágyamon lehunyt szemekkel élem
Még egyszer át a nászelőttiséget:
A vágyakat-sovárgás templomában
Mindentigérő sejtelemmiséket.
Csukott szememből sósizű melegség
Lassan az ajkaim felé szivárog
A sejtésekre jött a bús valóság,
Az álmoknak lassan végére járok...
Sötét szememnek sűrű sátorából
Egy villanás a nászi ágyon át
És összetörnek fülsértő robajjal
A földreejtett álomamphorák...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én szerelmesemnek meg-hívása
A gyenge bor-tövetske
Szil-fánkat ált-ölelte:
A...
» Akácvirág
Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes...
» Piros száj
Égő szalag
Egy kisded száj határain,
Édes...
» A szív
Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen...
» Asszonysziv
Kicsi asszonyszív, törékeny játék,
Ha a kezembe...
» Érzelem
Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Álmomban
Álmomban megjelent a kedves.
Azóta szeretem az...
» Marasztalás
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Ne...
|
