|
Kisirt szemekkel ébred rám a hajnal,
Sötét szobában oly szörnyű a csend
A messzeségből egy nászindulónak
Tépett zenéje a fülembe cseng.
Nászágyamon lehunyt szemekkel élem
Még egyszer át a nászelőttiséget:
A vágyakat-sovárgás templomában
Mindentigérő sejtelemmiséket.
Csukott szememből sósizű melegség
Lassan az ajkaim felé szivárog
A sejtésekre jött a bús valóság,
Az álmoknak lassan végére járok...
Sötét szememnek sűrű sátorából
Egy villanás a nászi ágyon át
És összetörnek fülsértő robajjal
A földreejtett álomamphorák...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én szerelmesemnek meg-hívása
A gyenge bor-tövetske
Szil-fánkat ált-ölelte:
A...
» Akácvirág
Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes...
» Piros száj
Égő szalag
Egy kisded száj határain,
Édes...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Ketten vagyunk...
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
» A hold fehéren
A hold fehéren
fénylik a fák
zöld sűrűjében,
m...
» Durmol a macska…
Durmol a macska, brumman kinn a szél,
de lágyan...
» Egy férfi megismer egy nőt az utcán
Páfrányfenyők legyezős árnyalagútján –
Ősöreg...
» Tedd meg
Szemrehányóan két nagy szem néz rám,
Erőtlen...
|
