|
Kisirt szemekkel ébred rám a hajnal,
Sötét szobában oly szörnyű a csend
A messzeségből egy nászindulónak
Tépett zenéje a fülembe cseng.
Nászágyamon lehunyt szemekkel élem
Még egyszer át a nászelőttiséget:
A vágyakat-sovárgás templomában
Mindentigérő sejtelemmiséket.
Csukott szememből sósizű melegség
Lassan az ajkaim felé szivárog
A sejtésekre jött a bús valóság,
Az álmoknak lassan végére járok...
Sötét szememnek sűrű sátorából
Egy villanás a nászi ágyon át
És összetörnek fülsértő robajjal
A földreejtett álomamphorák...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Akácvirág
Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes...
» Piros száj
Égő szalag
Egy kisded száj határain,
Édes...
» Az én szerelmesemnek meg-hívása
A gyenge bor-tövetske
Szil-fánkat ált-ölelte:
A...
» Egy festett nefelejts alá
Melyet egykor hű kezekkel
Szedtem a mély...
» Dal
A vágyaim: smaragd s rubinkupék,
Kín-sineken...
» Lili... lili... liliom...
Lili... lili... liliom,
Zenebona, milliom,
Nyug...
» Tavalyi Szerelem
Emléke visszacsillog
s olykor arcomra...
» Lotti
Szép tavaszom mezején, mint isteni Grácia,...
» Valakiért
Fáj a szívem: mondjam ki? Jaj,
hogy fáj...
|
