|
Tízéves voltam. Vacsora után
Kisurrantam a hintahelyre még.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Engem nézett az augusztusi ég.
Mert tudta jól: eljött a pillanat,
Hogy én is ráemelem szememet,
S az első látás megpecsételi
A rólam megírt költő-végzetet.
Megragadtam a hinta kötelét,
Lendültem a mosolygó ég alatt...
Egyszer csak fölvetettem szememet,
S szemem, mint a halotté, fennakadt,
Megtört a hinta lendülete is.
A csendben, messze, harsogott a gát,
Elénekelte az én életem
Egyetlen, örök szerelmi dalát.
Ó, szép volt akkor farkasszemet nézni
Ezer szemmel egy régi éjszakán,
Azóta mindíg ezer szembe nézek,
És fennakadok millió csudán.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Akkor megáldott, - s megrontott az ég:
Egy szempárba egészen elmerülni
Azért nem tudtam eddig soha még.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köszönöm, hogy szerettelek
Pénzzel, szóval, könnyel, imával,
mivel kellene...
» Azt nem reméltem...
Azt nem reméltem,
Soha sem véltem,
Melly...
» Idegen vendég a kánai menyegzőn
Itt is, ott is menyegző, Kána.
Öröm villan e...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» A csillagok rólad beszélnek...
A csillagok rólad beszélnek,
Téged nevez a...
» Ki a hibás?
Játék gyanánt veszed a férfi sziveket,
Látom...
» Évfordulón
Egymást űzi bennem édes
És fájó emlékezet!
Elha...
» Beteg rózsa
Beteg virág vagyok:
láthatatlan féreg
éji...
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
» A távozóhoz
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt...
» Ma még
Egymástól messze ébren álmodunk.
Ez már...
|
