|
Tízéves voltam. Vacsora után
Kisurrantam a hintahelyre még.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Engem nézett az augusztusi ég.
Mert tudta jól: eljött a pillanat,
Hogy én is ráemelem szememet,
S az első látás megpecsételi
A rólam megírt költő-végzetet.
Megragadtam a hinta kötelét,
Lendültem a mosolygó ég alatt...
Egyszer csak fölvetettem szememet,
S szemem, mint a halotté, fennakadt,
Megtört a hinta lendülete is.
A csendben, messze, harsogott a gát,
Elénekelte az én életem
Egyetlen, örök szerelmi dalát.
Ó, szép volt akkor farkasszemet nézni
Ezer szemmel egy régi éjszakán,
Azóta mindíg ezer szembe nézek,
És fennakadok millió csudán.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Akkor megáldott, - s megrontott az ég:
Egy szempárba egészen elmerülni
Azért nem tudtam eddig soha még.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köszönöm, hogy szerettelek
Pénzzel, szóval, könnyel, imával,
mivel kellene...
» Azt nem reméltem...
Azt nem reméltem,
Soha sem véltem,
Melly...
» Tudd meg
Tudd meg, én Neked fájni akarok,
emlék akarok...
» Fiatal szerelem
A szeme kék, a haja gesztenye,
ajkán gúny, mint...
» Ilyen kinos, ilyen hosszu...
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» A féltékeny
Setét hajadnak árnyában nyugodtam,
S nyugalmam...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Tavaszi emlék
Tavaszi délután jókedvű társaság
ibolyát szed...
» Boszorkányszárny
Egyedül egyedül a világot járja
Földi lény,...
|
