|
A homlokod már egész meztelen
s szemed két rémülettel tág gödör.
Hová rejtőzhetnél még? Mi tudna
eltakarni? Csontig meztelen vagy
s a világ szeme szégyeneddel összeér.
Már rég nem gondolsz könnyre –
a könny csak old s csak jobban kitakar.
Híg levegőbe kapkodsz védelemért
s egy hegy sem volna már elég
hogy eltakarja félelmeidet.
Ha eltűnhetnél, mint bőszen megpördült
kerék szégyenkező küllőit
keni láthatatlan semmivé a forgás
szédülete. Ha így futhatnál
vonító házak között,
lehullt csillagnál
sebesebben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Oh ne mondja nekem...
Oh ne mondja nekem senki többé,
Hogy ma nem...
» Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» Minden jelben
Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Kérésem egy
Kérésem egy: a csókod add,
vagy tiszta szívvel...
» Izlett a tea
Izlett a tea, s vitatárgynak
csemegéjük is, a...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Legszebb...
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
vmarianna
...
» Ébredés a neveddel
Felébredtem. Úgy bujtam át az álom
meleg...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
|
