|
A homlokod már egész meztelen
s szemed két rémülettel tág gödör.
Hová rejtőzhetnél még? Mi tudna
eltakarni? Csontig meztelen vagy
s a világ szeme szégyeneddel összeér.
Már rég nem gondolsz könnyre –
a könny csak old s csak jobban kitakar.
Híg levegőbe kapkodsz védelemért
s egy hegy sem volna már elég
hogy eltakarja félelmeidet.
Ha eltűnhetnél, mint bőszen megpördült
kerék szégyenkező küllőit
keni láthatatlan semmivé a forgás
szédülete. Ha így futhatnál
vonító házak között,
lehullt csillagnál
sebesebben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Oly tiszta, szép vagy Oly tiszta, szép vagy édesem,
Mint a legelső...
» Úgy jöttél hozzám Úgy jöttél hozzám, mint egy istenséghez.
S így...
» Az elárult szerelem Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» Telefon Hallom a hangod messze, mélyből,
Egy régi...
» Én angyalkám, szép madárkám... Én angyalkám,
Szép madárkám,
Ime hozzád...
» Cupido Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni,...
» Hegedülnek... Hegedülnek, szépen muzsikálnak
Jó kedve van az...
» A kihez égő gondolat... A kihez égő gondolat
Kapcsolja lelkemet,
Te...
|