|
A homlokod már egész meztelen
s szemed két rémülettel tág gödör.
Hová rejtőzhetnél még? Mi tudna
eltakarni? Csontig meztelen vagy
s a világ szeme szégyeneddel összeér.
Már rég nem gondolsz könnyre –
a könny csak old s csak jobban kitakar.
Híg levegőbe kapkodsz védelemért
s egy hegy sem volna már elég
hogy eltakarja félelmeidet.
Ha eltűnhetnél, mint bőszen megpördült
kerék szégyenkező küllőit
keni láthatatlan semmivé a forgás
szédülete. Ha így futhatnál
vonító házak között,
lehullt csillagnál
sebesebben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Haragszom rád
Haragszom rád, mert fürtöd fekete,
Haragszom...
» Jöjj
Ó jöjj.
Te nagy éj ametiszt boltozata.
Ó...
» A kék tűzeső
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról....
» Rajongás
Kereslek a nagy emberáradatban,
Mely az utczák...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Lélekerő
Bátran megálltam fegyver fegyver ellen,
Nagyok...
» Szép ifju hölgy
Szép ifju hölgy, kit nemessége áthat,
egy...
» Szerelmi pör
Édes leány, hamis leány,
Szivem panaszra kél...
|
