|
Juliska tizenhat éves,
szeme már a legényre villan,
s valakit forrón vár
az álmaiban.
De ha jön a valaki,
szemét a földre szegzi,
arca bíbor, szíve megremeg,
s csöndesen tépdesi
a lapu levelet,
vagy ami éppen a kezébe akad.
Valamivel lefogja kezét,
valamit tépni kell,
mert másképp elébb
a nagy boldogság
őt tépné szerteszét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gonosz csókok tudománya
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» A pillanatok nyoszolyáján
Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Ódondad kérelem
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» Májusi szerelem
Rózsaszínben a barackfa.
Mint egy szép...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
|
