|
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem urad és királyod
Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Róza
"Kéred, bajnok, hű szerelmem,
Kéred jobbomat,
K...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Kapcsolatok
Templom a természet: élő oszlopai
időnkint...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
|
