|
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ahogy
Nem amit adsz: a szád szétnyíló rése,
nyelved...
» Szép nő éjjel a kávéházban
Nehéz bundád egy gombja annyit ér,
mint...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
» Rímes, furcsa játék
Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa...
» Tündérmenet
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Megtartalak
Ha a hitem meg nem tart téged
Fehér virágnak,...
|
