Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs rád időm.
Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek?
Átnézek rajtad, mint a levegőn.
Elég volt annyi éven át remélni
és várni kiméletesen;
már nem kiméllek: nem is figyelek rád.
Vállallak, és léted megszüntetem.
Ha barát akarsz lenni, elfogadlak,
de kibírlak, mint bármi mást:
úgy néztelek, mint elmult örömöt,
nézlek majd, mint egy sorscsapást.
Téged csak a magad fájdalma izgat,
ma is csak a dühödnek élsz;
nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra,
egyszer, talán, ha észretérsz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem adom vissza Visszaadok én mindent,
Ha visszaadni lehet.
De...
» Nem érdemeltelek meg Nem érdemeltelek meg,
elvesztettelek.
-Irgalmad...
» Ki vagy? Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Vágyak (a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Szerelem Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Magdolna vár "Ne menj tovább. Hűs már az este.
Az utakon...
» Mondd mit adjak neked Mondd mit adjak neked, mi lenne méltó?
mondd mi...
» Gyűlölök és szeretek Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én...
» Maradj velem Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
|