Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs rád időm.
Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek?
Átnézek rajtad, mint a levegőn.
Elég volt annyi éven át remélni
és várni kiméletesen;
már nem kiméllek: nem is figyelek rád.
Vállallak, és léted megszüntetem.
Ha barát akarsz lenni, elfogadlak,
de kibírlak, mint bármi mást:
úgy néztelek, mint elmult örömöt,
nézlek majd, mint egy sorscsapást.
Téged csak a magad fájdalma izgat,
ma is csak a dühödnek élsz;
nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra,
egyszer, talán, ha észretérsz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem adom vissza Visszaadok én mindent,
Ha visszaadni lehet.
De...
» Nem érdemeltelek meg Nem érdemeltelek meg,
elvesztettelek.
-Irgalmad...
» Szép vagy... Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Oly ismerős vagy Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
» Álom és valóság Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Amint itt ülök Amint itt űlök, s nézem arcodat,
árnyék gyanánt...
» Egy festett nefelejts alá Melyet egykor hű kezekkel
Szedtem a mély...
» Új tavasz ez Az Ősz, melybe ellátogattál
Kiváncsian és...
» Nefelejts A gyengéd nefelejts elhervad. Örökre virít...
|