| S ha jön az este, langyos szél susog,
fátylaid játékosan megsuhognak,
s baráti mosolyát a... | A boldogság útszéli szemét,
szedhet eleget, ki lenyújtja kezét,
az érlelő kínt kell megérdemelni. | Szertemállott árnyak rég az éjben,
s benned is hunyóban már a tűz.
Soknak ültél, tudom, az... | Hol vagy
ha nem vagy itt?
Hol sírsz
ha nem a vállamon? | Mi lenne amikor Hiányomat látnád
Rettegnél éjszaka Csak a hajnalt várnád
Rettegnél és sírnál... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül... | Az ember szive alatt hőforrások vannak elrejtve ezt néha a szerelem
mélységének is nevezzük. | | Lehet csak úgy, egy kicsit is szerelmesnek lenni. Nem minden szerelem jelenti a nagy, lángoló... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| A szerelem életünk nagy ajándéka. Abszolút ingyenes. Egyszerre csak itt van. Mint minden igazán... | Szemünkön át hatol belénk a villám:
a vágy, hiába töprengünk a titkán. | Ő kell nekem. Akármit is követett el ellenem és bármit fog elkövetni ezután, akkor is csak ő kell.... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hűséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen... | Úgy élünk együtt, két kis idegen,
valahol messze, mese-szigeten. | Egy szerelmes fiatalembernek, bármily súlyos bánat terhe alatt nyögjön is, a mosolygó Egyetlen... | A házasság is gazdasági kapcsolat, gyerekek! El ne felejtsétek! Mert olyan csak az olvasókönyvekben... | Ölelésed kábít, édes,
Csókolj meg, míg rám tör a kóma,
Ölelj, te kis szenvedélyes,
Szeretni... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Amíg kettesben él az ember, elviselhető a lét. A magányos úgy érzi, nem bírja tovább vonszolni. Le... | Talán nem is akarok semmi mást
Csak egy multból jövő símogatást. | Százhatvan óra szerelmes magányban
Sivárabb, mint százhatvan óra máskor. | A tapasztalat igazolja, hogy aki nem bízik semmiben, az nem csalatik meg soha. | Menj el, te átkozott, te rémes,
másutt keresd, amit a sors ád.
Ölelj, de menj sietve, s hagyd... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
