A szürkeségben társam, Hamupipőkém lett. Sorsunk...

Szerző: Reményik Sándor

„A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül -
Halkan beszélt,
Mosolygott, mint az angyalok, -
És szenvedett belül.
A gondok tengerével
Csak a türelme nőtt -
S én mégis csak kerestem,
Nyugtalanul kerestem
Magamat s Őt.”

Küldd el ezt az idézetet szerelmednek!

További idézetek honlapunkról:

» Az a vagyonod kell nekem amely az én javaimhoz...
» A szüntelen halálvágy és a kapaszkodás az életbe...
» Az irántam érzett szerelem engem semmire nem kötelez.
» Ez volt az én formám, akkor éltem igazán; semmi,...
» Régi józanságomat kérlelem: csak elkerülne már...
» A csillagkép, mely régen holt, Lassan suhan az...
» "Szeret-e?" Kérdezi a lány S hang nem felel a...
» Az én rajongó, forró, nyughatatlan Szerelmemet...
» Egyszer majd hűs eső permetez, és minden...
» Szűz szerelem angyalai, ti feleltek Valakiért! ...
» A szerelem olyan szenvedély, amely akkor is...
» Vallásom volt a szerelem - És te angyal...

Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.

Feliratkozás a hírlevélre!