Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.
Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?
S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A kedveshez Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Babona, varázs Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Napfény és szerelem Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Tűnődve, egyedül.. Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Ha ősz leszel s öreg Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
» Könyörgés a kedvesért Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Szerelmes vers Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll...
» Így volna szép Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» XVIII. szonett Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
» Az halál- és Kupídóról Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Szerelem és bor Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy...
» Ha nem szerelmet Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» Rád gondolok Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal,...
|