Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal, mint vadszőlő a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért - a szebb valót magát
kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát
hozzám, de tüstént?! Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erős fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: - látlak, hallak s új leget
kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! -
nem gondolok Rád - itt vagyok veled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Napfény és szerelem Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Kupídó Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis...
» Babona, varázs Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Virágos ág ... Virágos ág az asszony élete
tavasszal könnyű...
» Ne menj el Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
» Eszembe jutott Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
|