|
Jól hallottam? Azt mondtad, hogy szeretsz?
Csak nem gondolod, hogy elhiszem?
Szeretnél? Ó, ó! De hiszen
Már el is köszönsz. Az idő leint
És én magam leszek megint.
Megint magam hajózom
Hullámzó tündértómon,
Tengerszemén a szerelemnek,
Mely kicsiny, de mély
S mélyében leskel a veszély,
Ha jő az éj s a szél beszél;
Szeretsz? De én megint magam vagyok
S mint elhagyott halott
Kit senki, senki nem virraszt
Fölérez, éled újra bennem
Szerelmem;
Sikong és te nem hallod azt.
Nem hallod azt se meg soha
Mikor szólítlak, hívlak, vágylak,
Nevedtől hangos a szoba
Ahol a sóhajtásaim tanyáznak.
Szeretsz, azt mondod? De lásd
Álmomba se kísérsz el
Múlt éjjel megcsókoltuk egymást
S te erre sem emlékszel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mért hagytál el, hogyha kívánsz
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire...
» A szemed
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
» Kezek beszéde
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Sirva vigadónak
Kit siratsz kenyeres? Kacagós a nóta.
Virrasztas...
» A legszentebb csók
Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
» Lelkem kiszikkadt mezején
Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» Feleségemnek...
Megszoktalak, akár a levegőt,
bármerre nézek,...
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Új szerelem
Tavaszi szél érdes
fuvallatával arcodon...
» Furcsa esti gondolatok
Jó volna már halva látni,
Ártatlan néma...
» Vilándból próba
Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
|
